Cigánymesék animációs rajzfilm sorozat kortárs roma művészek tolmácsolásában
Írta Orosz Anna
A roma kultúra bemutatása animáció segítségével az egyik legújabb módja a hagyományok terjesztésének. A Cigánymesék rajzfilm-sorozat 2013-ban a Kecskemétfilm Stúdióból indult útjára, Horváth Mária rendező vezetésével, aki szerette volna megmutatni a roma népi hagyományokat, és a roma kulturális értékeket. Posztkolonialista szemszögből nézve a producer és a rendező célja az autentikus népmesék gyűjtése volt, miközben arra is törekedtek, hogy roma művészeket vonjanak be a munkafolyamatba. A legfontosabb eredmény az, hogy a roma művészeknek lehetőségük nyílt arra, hogy tudásukkal, történeteikkel, rajzaikkal, festményeikkel és zenéjükkel, saját kortárs művészetükkel illusztrálják népi örökségüket és hagyományaikat.
A sorozat első három epizódja: A cigányasszony meg az ördög (2014), Káló, a cigánylegény (2015), és Doja, a cigánytündér (2015). A három animációs rövidfilm készítése során a rendező ugyanazokkal a roma művészekkel dolgozott együtt: Szécsi Magda író és illusztrátor, Orsós Teréz festő, Oláh József zenész, és Varga Erika a Romani Design Stúdió vezetője, aki a viselettörténetben nyújtott segítséget.
A Cigánymesék sorozat számos különböző díjban részesült: A cigányasszony meg az ördög című epizód két díjat nyert Velencében, a Cartoons on the Bay Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon (2015-ben) a Televíziós sorozatok fiataloknak kategóriában nyert és a legjobb filmzene díjat is megkapta. A Doja, a cigánytündér című epizód díjat nyert a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, (2015-ben) a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Diakónia különdíját vehette át. Emellett az erdélyi Sztánán (2016-ban) a III. Nemzetközi Népismereti Filmszemle első díját nyerte el.
Mikulás Ferencet, a Kecskemétfilm Stúdió vezetőjét és a sorozat producerét a Raoul Wallenberg Egyesület, – Wallenberg díjával tüntették ki, – a Cigánymesék animációs sorozatot elindításáért. Egy interjúban hangsúlyozta, hogy „az animáció legfőbb célja, hogy bemutassa a magyar roma népi örökséget és ezt egyesítse a kortárs roma művészettel.” Emellett Horváth Mária a sorozat fontos üzenetének tartotta, hogy „a Cigánymesék sorozat segíteni tud abban, hogy jobban megértsük és elfogadjuk egymást.”
Az első epizódban A cigányasszony meg az ördög, a kétségbeesett Vunida próbál ételt szerezni éhező gyermekei számára. Út-közben találkozik az ördöggel, aki rögtön beleszeret a szép cigányasszonyba. Egy önfeláldozó anya megható történetét láthatjuk.
A második epizódban Káló, a cigánylegény, a fiatal és jóképű roma fiú beleszeret a vízi birodalom királynőjébe, azonban csak a hínárhajú boszorkány engedélyével veheti feleségül a csábító királynőt. Bátor lova társaságában belevág a kalandos utazásba.
“A harmadik epizódban Doja, a cigánytündér, a tündér egy szivárványon ereszkedik le, hogy segítsen népének. Mágikus hajába kapaszkodva elrepíti népét egy szigetre, ahol letelepedhetnek és felépíthetik saját otthonukat. Viszont egy napon borzalmas dolog történik” (Mediawawe).
A rendező szerint a kiválasztott mesék a roma lélekről mesélnek, és a sorozatban ábrázolt tanulságok nemcsak roma, de egyetemes értékekről is szólnak. A történetekben felfedezhetjük az élet teljességének motívumát, a hűséget, a szeretetet, a vándorlást, a roma nép történelmét és eredettörténetét, és a család és az anyaság fontosságát. Horváth Mária véleménye szerint a roma népmesék érzelmesebbek, realisztikusabbak és egyszerre elvontabbak is. A történetek végét gyakran nyitva hagyják az alkotók, emiatt a néző többet merenghet a mesék befejezésén. Ha megvizsgáljuk a rendező stílusát, láthatjuk, hogy többféle technikát alkalmazott a sorozatban, beleértve a 2D és 3D animációt. A háttereket síkban láthatjuk, a figurákat viszont térben ábrázolta. A karakterek és a hátterek felületei kézzel festettek, viszont a figurák mozgása 3D animációs technikával készült.
Orsós Teréz naiv festőművész és grafikus mágikus realista stílusa adta az animáció vizuális hátterét. Elsősorban meleg földszínű zsánerképeket alkot, amelyekben a roma nép hagyományait és mindennapi életét ábrázolja. Rajzolási stílusa és színkezelése nagy hatással van a befogadóra, mivel erős, vastag kontúrokat használ expresszív meleg színekkel. Hullámzó vonalvezetését figyelve festményeiben nem csak a roma emberek mindennapi életét, de álmait és vágyait is ábrázolja. Figurái úgy festenek, mintha fából faragták volna ki őket. Festményeiben tradicionális roma ruházatokat, szokásokat és mesterségeket jelenít meg, mint például a Kosárfonó (1997) és a Nők kosárral (2001) című műveiben. Az animáció betétdalát és zenéjét a Parno Graszt zenekar vezetője, Oláh József szerezte. A tradicionális roma zene tökéletesen illeszkedik az animációhoz.
A meséket az alkotók a modern animációs technikák és a kortárs roma művészet ötvözésével jelenítik meg. Amikor Orsós Teréz mozgó festményeit figyelem, mintha megelevenedett tájképeket látnék. Még mindig eszembe jut a Káló, a cigánylegény című részben az animált csillagos éj, a napnyugta és a dzsungel képei. Mintha Chagall-festményeket néznénk a háttérben, az előtérben pedig részletesen kidolgozott természeti tájakat, réti virágokat és tradicionális viseletet láthatunk.
Ez a rajzolási és festési stílus párosul a 3D animációs technikával. Amikor Doja, a tündér megnöveszti hullámzó fekete haját, hogy elvigye népét egy paradicsomi szigetre, érezhetjük a kavargó mágikus hajzuhatag térbeliségét és anyagiságát. Minden megnézés után fel tudunk fedezni valamilyen új kreatív vizuális ötletet a sorozatban, mint például A cigányasszony meg az ördög című epizódban, amikor az ördög cigarettafüstjében kirajzolódnak a gyerekek arcai, majd átalakul a füst, és vicsorgó farkasokat látunk. Egy másik példa erre az, amikor az epizód végén az anya meggyfává alakul, amely egyszerre magával ragadó vizuális szempontból és megható a cselekmény szintjén.
Szécsi Magda három meséjében megtalálhatjuk a roma sors keserű motívumait a vándorlással kapcsolatban. Doja, a cigánytündér népe nem tud a tündér mágikus hajába kapaszkodni, emiatt szétszóródnak a világban és az a sorsuk, hogy örökké keressék egymást. Viszont minden fájdalmas történet mellett ott vannak a mesékben a játékosság, az életöröm és a mágikus történések. Különböző varázslatos karakterek jelennek meg a rajzfilm sorozatban, mint például boszorkányok, tündérek, pikkelyes lények, a Szüllákok, a vizek birodalmának királynője és nem utolsósorban az ördög. Emellett A cigányasszony meg az ördög című részben népi hagyományokat és babonákat is felfedezhetünk. Példa erre, amikor az anya háromszor átugrik az özvegye kalapján, hogy szerencséje legyen, valamint mikor az ördöggel való találkozásakor háromszor megpördül, hogy megvédje magát ártó szándékaitól.
Jelenleg a következő részek befejezésén dolgoznak: az első két rész címe a Nap és Hold története és a Tűzpiros kígyócska Bari Károly gyűjteményéből. A harmadik epizód címe a Hogyan lett az ember?, egy cigány eredetmonda Daróczi Ágnes gyűjteményéből.
A cigányasszony meg az ördög (2014)
Káló, a cigánylegény (2015)
Doja, a cigánytündér (2015)
[1]Médiatanács (2013), „A saját kultúránk szeretete és az egymás mellett élők kultúrájának megismerése sokat segíthet egymás megértésében.” Interjú Horváth Mária animációs rendezővel. In: Médiatanács-Blog (online). Elérhető az interneten: http://mediatanacs.blog.hu/2013/04/23/_a_sajat_kulturank_szeretete_es_az_egymas_mellett_elok_kulturajanak_megismerese_sokat_segithet_egyma (2017.01.09.)
[2] Puskás Lilla (2015), Mindig is kísérletező típus voltam. Interjú Horváth Máriával a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. In: Prae (online). Elérhető az interneten: http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=8534 (2017.01.09.)
[3] Magyar Nemzet (2015), Két díjat nyert a Cigánymesék Velencében. In: Magyar Nemzet (online). Elérhető az interneten: http://mno.hu/grund/ket-dijat-nyert-a-ciganymesek-velenceben-1282717 (2017.01.09.)
[4] Civilhetes 2016, Wallenberg-díjat kapott Mikulás Ferenc. In: Civilhetes (online). Elérhető az interneten: http://civilhetes.net/wallenberg-dijat-kapott-mikulas-ferenc (2017.01.09.)
[5]Dot&Line (2016), Elkészült újabb három rész a Cigánymesék sorozatból. In: Dot Line (online). Elérhető az interneten: http://dotandline.blog.hu/2016/09/12/elkeszult_ujabb_harom_resz_a_ciganymesek_sorozatbol (2017.01.09.)
[6]Váczi Mária (2016), Rajzok egy élet tájairól. In: Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (online). Elérhető az interneten: http://epa.oszk.hu/02900/02931/00194/pdf/EPA02931_forras_2016_1_070-098.pdf (2017.01.09.)
[7] KAFF (2015), Cigánymesék / Doja, a cigány tündér, Gypsy Tales / Doja, the Gypsy Fairy. In: Kecskemét Animation Film Festival (online). Elérhető az interneten: http://www.kaff.hu/content/show_datasheet_by_entry_id/754/0/156/competetion (2017.01.09.)
[8]SZKRSZ (2016), Péntek esti vendégünk: Horváth Mária – Cigánymesék. In: Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium (online). Elérhető az interneten: http://www.szkrsz.hu/nyito/2016/02/18/p%C3%A9ntek-esti-vend%C3%A9g%C3%BCnk-horv%C3%A1th-m%C3%A1ria-cig%C3%A1nymes%C3%A9k/ (2017.01.09.)
[9]Puskás Lilla (2015), Mindig is kísérletező típus voltam. Interjú Horváth Máriával a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. In: Prae (online). Elérhető az interneten: http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=8534 (2017.01.09.)
[10]Orsós Terés festőművész. In: Artportal (online). Elérhető az interneten: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/orsos-terez-8132 (2017.01.09.)
[11]Orsós Teréz. In: Sulinet (online). Elérhető az interneten: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/cigany_festeszet_magyarorszag_1969_2009/pages/cfm_56_orsos_terez.htm (2017.01.09.)
[12]Dot & Line (2016), Elkészült újabb három rész a Cigánymesék sorozatból. In: Dot Line (online). Elérhető az interneten: http://dotandline.blog.hu/2016/09/12/elkeszult_ujabb_harom_resz_a_ciganymesek_sorozatbol (2017.01.09.)
Fotók: Második Alapítvány (online) Elérhető az interneten: http://masodikalapitvany.org/?cat=64&lang=hu (2017.01.10.)