Bepillantás a divat világába – Közelebb kerülni a roma kultúrához

A divat a társadalmi élet és érintkezés fontos része – a legkülönbözőbb módokon érvényesül ez, a kényelem vágyától kezdve az újdonság vágyáig. A divat nem egyszerűen arról szól, mit viselünk, hanem látható lenyomata azoknak a döntéseknek, amiket a mindennapi életben teszünk – legyen szó lakberendezésről, könyvekről, hajstílusról, kedvenc, gyakran látogatott helyekről stb. Ebben az értelemben a divat segít a bizonyos embercsoportokra vagy trendekre vonatkozó asszociációink megerősítésében, lehetőséget teremtve arra, hogy a fizikai megjelenésünkkel fejezzük ki magunkat, ami sokkal többet feltételez a ‘mit viseljek’ egyszerű alapfelvetésénél.

A roma divat és stílus az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott, számos tervező talált inspirációra közösségeink sokrétű és különböző stílusában. Ugyanakkor a roma divatot általában egységesen ítélik meg, és sok esetben kultúránk divaton keresztül történő népszerűsítése mindössze a sztereotípiákat erősíti, a nem roma etnikumúakat emlékeztetve a romákat illető romantikus látásmódok szította gyűlöletre.

 

Sinziana C. Marin cikke

A divat társadalmi meghatározását illetően sok különböző vélemény látott már napvilágot. Például Kimbal Young (1930) úgy hitte, a divat elsősorban egy kifejezési mód, egy személyes választás olyan karakterisztikákkal, amik a mindennapi szokásoktól eltérőek, így a változás lehetőségét hordozzák magukban.

Aspers és Godart (2013) “A divat szociológiája: rend és változás” című cikküket (“Sociology of fashion: Order and Change”) azzal indítják, hogy a divat szociológiai témaként való elismerésének, és annak, mint par excellence szociális fenoménonnak való elfogadásának fontosságát hangsúlyozzák. Aspers és Godart (2013) meggyőzően mutatják be a divatot társadalmi gyakorlatként, ami kapcsolatban áll a társadalmi kölcsönhatások kortárs kutatási területével. Nem egyszerűen csak esztétikai nézőpontból, hanem egy olyan szempontból is, ami bevonja és megcélozza az összes klasszikus szociológiai problémát a kultúra és struktúra összetett kérdésétől kezdve a mikro-makró vitájáig.

Ebből a perspektívából feltételezhetjük, hogy a divat állandó változások sorozata, ami a haszon aspektusát is magába foglalja – de az nem determinálja. A divat az élet nagyon fontos részévé válik és az élet legkülönbözőbb szintjeit érintheti a kényelem vágyától kezdve az újdonság vágyáig. A divat nem egyszerűen arról szól, mit viselünk, hanem látható lenyomata azoknak a döntéseknek, amiket a mindennapi életben teszünk – legyen szó lakberendezésről, könyvekről, hajstílusról, kedvenc, gyakran látogatott helyekről stb.

Így tehát magabiztosan megállapíthatjuk, hogy a divat a társadalmi kontroll jelentős eszköze, ami az emberi viselkedés és interakciók sok változóját meghatározza, mint a beszéd, a hit, a vélemény, a zene, az irodalom és sok más. A divat segít a bizonyos embercsoportokra vagy trendekre vonatkozó asszociációink megerősítésében, lehetőséget teremtve arra, hogy a fizikai megjelenésünkkel fejezzük ki magunkat, ami sokkal többet feltételez a ‘mit viseljek’ egyszerű alapfelvetésénél.

A roma divat és stílus az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott, számos tervező talált inspirációra közösségeink sokrétű és különböző stílusában. Ugyanakkor a roma divatot általában egységesen ítélik meg, és sok esetben kultúránk divaton keresztül történő népszerűsítése mindössze a sztereotípiákat erősíti, a nem roma etnikumúakat emlékeztetve a romákat illető romantikus látásmódok szította gyűlöletre.

Victor Hugo A notre-dame-I toronyőr (1831) című könyvétől Bizet Carmen-jéig (1875) vagy Emil Loteanu Satrájáig (1976) a romák, különösen a roma nők divatját és a viselkedés jellegzetességeit általában érzékinek, szabadnak, titokzatosnak, szenvedélyesnek ábrázolták, ezzel kívülállóként és vad teremtményekként feltüntetve őket, semmi hasonlóságot nem feltételezve a nem- romákkal.

Rada performed by Svetlana Toma - in the 1976  famous adaptation titled "Queen of the Gypsies", directed by Emil Loteanu

Rada performed by Svetlana Toma – in the 1976 famous adaptation titled “Queen of the Gypsies”, directed by Emil Loteanu

Rada Svetlana Toma előadásában – A cigányok királynője 1976-os filmváltozatában, Emil Loteanu rendezésében

Nem csak a roma kultúrában kötik össze a divatot főleg a nőkkel, hanem általánosan a divat sokkal inkább a nőkre összepontosít, ami Georg Simmel (1957) véleménye azseintem “a személyes szabadság hiányát” jelzi. Simmel arra is rámutat, hogy a divatválasztásokat az a társadalmi szféra határozza meg, amelyikhez az egyén tartozik, ezzel az emberek az őket körülvevő trendeket hajlamosabbak követni. Ezzel az utánzással nem egyszerűen egy kreatív igény transzferálásáról van szó, hanem, és ez a legfontosabb, a felelősségről, ami egy bizonyos divattrend követésével együtt jár.

http://www.youtube.com/watch?v=6kq4EhmboQI

[Részlet a Carmenből, első felvonás, Habanera – “L’amour est un oiseau rebelle”, Angela Gheorghiu előadása ]

Ahogy a fent említett műalkotások esetében is, a különböző kreatív alkotások, filmek, költészet, opera egy meghatározó félelmet propagálhatnak, magára hagyva az embert az évszazádos sztereotípiákra építő egyoldalű véleményekkel, épp ellentétes hatást elérve tehát, alátámasztva bizonyos alapvető elképzeléseket egy teljes kisebbségiről azzal, hogy az ismeretlen szépségét és esztétikáját hirdetik.

Loteanu Satrájában Rada ikonikus karaktere tüzes és veszélyesen gyönyörű roma nőként van ábrázolva, titokzatos, jövőbelátó erőkkel felruházva, amik egyszerre teszik őt félelmetessé és tagadhatatlanul igézővé. A Satra jelmezeinek esztétikája és divatja erősen túlzott, és a kívülálló szemszögéből a megközelíhetetlenül szépet és provokatívat tárgyiasítja. (8) A roma emberek öltözködésének ilyen ábrázolása a roma örökséggel nem rendelkező kívülállók számára a romák hihetetlenül gazdag sokféleségének gondolatát veti el – amely sokféleség különböző öltözködéssel és ékszerviselettel bír.

És akkor most kezdjük a roma divat és stílus felfedezését egy roma szemével! Valóban egységes a divatunk, valóban provokatív, virágminták és lengő anyagok által meghatározott?

Mit vegyek fel?

A társadalmi szabadság növekedése ellenére a nőktől még mindig elvárják, hogy kiöltözzenek, lányosan öltözködjenek, aminek vagy van, vagy nincs negatív hatása az életükre, de mindenképp jelképezi a nőkre nehezedő erős nyomást, hogy társadalmilag elfogadhatóan viselkedjenek, az elvárásoknak megfelelően.

A stílusválasztások szintén tükrözik az egyén társadalmi helyzetét, etnikumát vagy kulturális hátterét, fontos szerepet betöltve, függetlenül az illető pénzügyi helyzetétől.

Mi több, most már láthatjuk a tendenciát a férfiakban és nőkben, hogy azért választanak egy bizonyos trendet vagy viseletet, hogy azzal is nyilatkozzanak arról, miben hisznek, milyen elképzeléseket támogatnak. Például nagyon gyakori a finn roma nők esetében, hogy hivatalos eseményeken tradicionális öltözetben jelennek meg. A társadalmi háttértől függetlenül bármelyik tanult finn roman ő a hagyományos öltözetet választja, hogy megmutassák tiszteletüket és elkötelezettségüket a kultúrájuk iránt. Ugyanakkor a nem roma nők vagy férfiak is viselhetnek hagyományos roma öltözetet, hogy a roma kultúra támogatását, vagy a hagyományos öltözködési stílusunk iránti csodálatot mutassák.

Ami számít, végeredményben, hogy tudatos döntéssel éljünk, ami ahhoz vezet, hogy etnikumunkat vagy kultúránkat tükröző vagy épp nem tükröző divatdöntéseinket kézben tartjuk.

Tradicionális finn roma öltözet

A finn roma öltözetet illetően az az általános vélekedés a mainstream médiában, ahol így vagy úgy bemutatják viselőit, hogy stílusuk pontosan megkülönböztethető. Ugyanakkor a finn roma divat semmiben sem különbözik bármelyik más roma közösségétől, amelyik megtelepedett egy bizonyos országban és a helyi kultúrához adaptálódott. Mint minden EU-s országban, ahol a roma népesség jelentős múlttal és gyökerekkel rendelkezik a közösségében, a finn roma viseletet is nagyban befolyásolta a helyi népi viselet. A finnországi hagyományos roma viseletet meghatározta a nép finn viselet, mind a nőket, mind a férfiakat illetően. [12] [13] A 20. század előtt a roma nők a rusztikus finn népviselethez hasonlóan öltözködtek. Ugyanakkor egyénítették is ruháikat, általában úgy, hogy nagyobb méretű kiegészítőket csatoltak a blúzokhoz, erőteljesebben ékítve őket, valamint úgy, hogy a hagyományos fehér, kék és piros helyett különböző, változatos színeket használtak. És míg ruházatuk felső része díszesebb és jellegzetesebb, kreatívabb és sokoldalú kinézetet teremtve, az alsó rész továbbra is megmaradt a hagyományos bársonyos anyagból, és rendszerint a színe is sötét, fekete vagy sötétkék. [12]

A finn roma nők számára a hagyományos öltözet nem csak divat kérdése, nem csak egy kötelezettség, hogy a szabályok szerint éljenek, de mindenképpen egy tudatos döntés, amit a nőknek meg kell hozniuk, amikor elérik a felnőttkort. 14 és 17 éves koruk közt kezdik el hordani, és noha később eldönthetik, folytatják-e, mégis nyomás alatt állnak, legalábbis a család idősebb tagjai által. Sajnos z elmúlt években a finn roma nők számára a hagyományos ruha viseletét illető nyomás egyre inkább kihívássá vált. Sok nő dönt úgy, hogy befogadja a hagyományos divatot, hiszen ez az idősek iránti tiszteletüket jelképezi, úgy is mint a tisztaságot és szerénységet, de ez a választás sokféleképp nehezíti integrációjukat és elfogadásukat a finn társadalom részéről. A fő probléma a roma nők hagyományos öltözetével akkor jön elő, amikor munkát keresnek, mivel sok munkaadó nem hajlandó felvenni őket egészségügyi és biztonsági szabályokra hivatkozva, ami tiltja a terjedelmesebb, feltűnőbb ruhák viseletét. Sok munka van, ami, különösen az európai sztenderdek hatására szigorúbbá váló szabályzatok miatt, maga után vonja az egyenruha viseletét, vagy egy neutrális öltözetét, ami nehezebbé teszi a finn roma nők számára az alkalmazkodást. [12]

Mindazonáltal a finn roma divat érvényesülni látszik és minél több roman nő dönt közössége szokásainak átvételéről, annál nhezebb less elfojtani ezt a gyönyörű, tiszteleten és szerénységen alapuló tradíciót, valamint az egyének kreativitását és büszkeségét a saját örökségüket illetően.

Roma tervezők

Sajnos kevés mainstream roma divattervező van, és azok a high-end tervezések, amiket a roma ruházat inspirált, nagyrészt a romákat illető romantikus elképzelések mentén vannak piacr dobva. Mint egy eladásra kész csomag, ahelyett, hogy egyszerűen olyan terveket mutassank be, amiket egy sokrétű, több száz eves hagyományokra épülő kultúra inspirált és amik nem vonják maguk után a romák romantikus felfogását. A roma divat a tisztaság, a tisztelet elképzelésével fonódik össze, nem a misztikával és érzékiséggel.

A roma származású divattervezők közt találjuk Georghe Radulescu-t, a romániai romát, aki korábban modell volt – aztán úgy döntött, más szögből is felfedezi a divat világát.

Georghe Radulescu háttere szintén a szociológiához kötődik, ebből szerzett doktori fokozatot, aztán döntött úgy, hogy a divat felé fordulva ahhoz egy modern fordulatot kapcsolna, annak érdekében, hogy a roma ruházat mainstream-be való olvadását egyszerűsítse, anélkül, hogy csak a romanticizált ideákra építene.

Design by George Radulescu

Design by George Radulescu

George Radulescu terve

Design by George Radulescu

Design by George Radulescu

Design by George Radulescu

Screen shot 2014-11-17 at 2.56.39 PM

George Radulescu terve

Romák inspirálta mainstream divattrendek

2009-ben az ikonikus divattervező, Vivienne Westwood bemutatta romák inspirálta kollekcióját Milánóban, feltehetően azzal a céllal, hogy a roma kultúra jobb megértését promotálja és felhívja a figyelmet a roma etnikum elleni elnyomó gyakorlatra, de mégis felháborodást váltott ki és az épp ellentétes hatást érte el.

“Modelljeit megkeményedett, csiszolatlan stílusikonként felvonultatva, hogy a társadalom kivetettjeinek tiszteletét mutassa a vasárnapi show-n a tervező az intolerancia magas fokát követte el az olasz cigánytáborok ellen.” (Tom Kington, The Guardian)

A kifutón a férfi modellek még bulldogokat is vezettek pórázon, tisztán utalva ezzel a hagyományos angol cigány ábrázolásmódra, akiket általában vad természetűnek képzeltek a kutyák iránti csodálatuk miatt.

Miss Westwood mellett – akinek a hihetetlen eljesítménye a divatban még mindig nem vethető össze vagy nem szemlélhető ezzel a súlyosan elhibázott próbálkozással, hogy alternative legyen – más hires divattervezők, mint John Galliano, Roberto Cavalli és Anna Sui mind beleestek a “minden, ami vad és szabad” bohém sztereotípiába, ami alapvetően azt az évszázados elképzelést eleveníti fel, hogy a romák vad és szabad, bohém teremtmények – és ezt turbózták fel kortárs elemekkel. Ezek a félresikerült tudósítások azonban nem csak a társadalom legfelső szintjén vagy a divatot még megfizetni tudókén érinti a romák percepcióját, hanem kétségkívül minden társadalmi osztályra hatással van. A divatot diktálók mindig meghatározzák a trendeket, amiket követni kell, amire vágyunk, amit látunk, ami a társadalom minden szintjét nagyban befolyásoló factor. 2013-ban Kate Moss részt vet egy “cigány” témájú fotózáson, Abel Marant, Chloe Sevign, Kenzo, John Galliano, Stefanel, Dsquared ruháit és vintage darabokat viselve. A fotózás helyszíne Cornwall roma közössége volt Angliában, és Kate-et olyan különböző helyzetekben ábrázolta, amiket általában a roma, cigány vagy utazó közösségekre vonatkoztatnak képzeletben.

Kate Moss - Roma inspired fashion pictorial

Kate Moss – Roma inspired fashion pictorial

Kate Moss – Romák által inspirált fotózás

Ez a megközelítés egyszerűen a bohém életstílus modern ideáját játszotta ki, ami a szabad és erőfeszítés nélküli öltözködési stílusban érvényesülhet. Manapság sokféle fúzióját megtalálhatjuk a bohém stílusnak (boho-chic, boho-rock, boho-luxe), melyek mindegyike mainstream elképzelésekre alapoz a romákat vagy az amerikai bennszülötteket “mintázva”, tekintet nélkül ezeknek a kultúráknak minden más aspektusára, a romanticizált sztereotípiákra építve. Mindazonáltal nem tagadhatjuk, hogy a bohém stílus a roma divattal járó szépség és esztétika iránti csodálatot is magába foglalja. Ugyanakkor nagyon szerencsétlen, hogy ez az egyetlen megközelítés létezik a mainstream társadalomban, és hogy évszázadók óta így megy ez.

Kate Moss - Roma inspired fashion pictorial

Kate Moss – Roma inspired fashion pictorial

Kate Moss – Romák inspirálta fotózás

A divat, mint mindig változó, szinte ciklikus koncepció képviselheti a közvetítő szerepét a perspektívák megváltoztatásában, a hit kifejezéseiben, tekintet nélkül rasszra vagy társadalmi háttérre. Az egy kultúra aspektusainak mainstream-be integrálására tett elhibázott kísérletek többet ártanak, tovább exoticizálva a romákat, a “másság” szemléletére játszva. Nem azt jelenti ez, hogy minden próbálkozást le kéne állítani, hanem inkább, hogy azokat jobban át kéne gondolni, és később a kellő tisztelettel és felelősséggel megvalósítani.

Hivatkozások:

http://www.everyculture.com/wc/Norway-to-Russia/Roma.html#b

http://channel.nationalgeographic.com/channel/american-gypsies/articles/romani-culture-and-traditions/

http://thegypsychronicles.net/romani-design/

http://channel.nationalgeographic.com/channel/american-gypsies/articles/a-history-of-the-romani-people/

http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0104/feature4/

http://itsbrowntown.blogspot.hu/2013/10/chances-are-youve-heard-of-gypsies.html

http://www.summitdaily.com/news/13589761-113/opera-carmen-bizet-breckenridge

http://www.sparknotes.com/lit/hunchback/

http://disney.wikia.com/wiki/Esmeralda

http://romani.humanities.manchester.ac.uk/whatis/language/origins.shtml

http://www15.uta.fi/FAST/FIN/SOCPOL/ir-roma.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_Kale

http://thegypsychronicles.net/romani-design/

http://www.theguardian.com/lifeandstyle/2008/jun/24/fashion.italy

http://kivari.com.au/bohemian-clothing-2/

https://www.brocku.ca/MeadProject/Young/1930/1930_23.html

http://sites.middlebury.edu/individualandthesociety/files/2010/09/Simmel.fashion.pdf

http://kivari.com.au/bohemian-clothing-2/

http://www.painfullyhip.com/2009/08/painfully-hawt-kate-moss-for-v-magazine/

annurev-soc-071811-145526%20(1).pdf (Aspers, Godart)

 

Advertisements