A ROMÁK ÉS AZ EURÓPAI MIGRÁCIÓ KETTŐS MÉRCÉJE

CSAK NE AZ ÉN UDVAROMBAN! Egyenlő jogok, amíg meg nem valósulnak.

Az elmúlt évtizedben az Európai Unió bővítésével milliók kapták meg Kelet- és Közép-Európában a szabad utazásra és munkavállalásra való jogot. Ennek megfelelően románok és bolgárok milliói éltek ezzel a joggal, és Nyugat-Európába költöztek egy jobb élet reményében. Ezt a nyugati médiában nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. A munkavállalás jogának románokra és bolgárokra vonatkozó korlátozásainak 2014-es lejártát még kevésbé. A tavalyi évben szép számmal jelentek meg Nyugat-Európában olyan szalagcímek, melyek a küszöbön álló román-bolgár ’invázióra’ [1] hívták fel a figyelmet, emberekre, akik feltételezhetően csődbe vinnék a jóléti államot, [2] mindenféle szörnyű (kicsinyes) bűnt követnének el, sőt még a tuberkulózis egy új, szuperellenálló formáját is magukkal hoznák az Egyesült Királyságba. [3] Az ilyesfajta vészjósló retorika kifejezetten az Egyesült Királyságban tapasztalható, ahol a bevándorlás-ellenesség szorosan összefonódott az EU-ellenes érzelmekkel, bár más országok, mint például Svájc, meghaladták a retorikát, és bevándorlás-ellenes intézkedéseket vezettek be. [4]

Mihai Rosu írása
szerkesztette Mihai-Alexandru Ilioaia

Annak ellenére, hogy a korlátozások feloldása a román és bolgár állampolgárokra egyaránt hatással van, a nyugati média főleg a román bevándorlókra fókuszál, részben azért, mert összességében nagyobb a Romániából érkező bevándorlók száma, másrészről pedig könnyebb információkat gyűjteni Romániáról, mint Bulgáriáról. Ezen a két okon kívül egy harmadik faktor is kétségtelenül közrejátszik a Romániára való összpontosításban: a nyugatiak között elterjedt jelenség a Romániáról a romákra való asszociáció. Számos Nyugat-Európában élő roma érkezik az Európai Unión kívüli országokból, különösen a Nyugat-Balkánról, de az a tény kergette őrületbe a médiát, hogy a Romániából és Bulgáriából érkezők legálisak. A brit miniszterelnök, David Cameron írt egy cikket a Financial Times-nak, “Free movement within Europe needs to be less free”(Az Európán belüli szabad mozgásnak kevésbé szabadnak kell lennie) címmel. [5] Míg igaz, hogy Románia ad otthont a legnagyobb roma etnikumú populációnak Európában, a fogalmi fennakadásnak valószínűleg több köze van a cigány-sztereotípiához, mint az elmaradottság megtestesítőjéhez, és a Romániáról alkotott balkanista [6] koncepciókhoz.

Ez a koncepcionális képzettársítás váltja ki a legnagyobb reakciót a román médiában, akinek a választott stratégiája olyan esetekben, amikor a külföldi média román bevándorlókat vádol bármilyen rosszal, az, hogy a ’cigányokra’ hárítja a felelősséget. Sajnos gyakori esemény a sajtóban és a közbeszédben egyaránt, hogy a külföldön román állampolgárok által elkövetett bűncselekményekről azt mondják, hogy az elkövető nem ’igazi’ etnikai román, hanem ’tigan’ (cigány), és azért keverik össze a ’nyugatiak’ a románokat és a cigányokat, mert a hivatalos ’roma’ elnevezés túlságosan hasonlít a ’román’ szóra. [7]

Romulus Mailat esete is ezt az állítást erősíti meg: 2007-ben az Olaszországban élő, roma származású román állampolgárt elítélte az olasz bíróság Giovanna Regianna bántalmazásáért és megöléséért, aki egy magas rangú olasz haditengerésztiszt felesége volt. Míg egyes román és olasz hírforrások egyszerűen román állampolgárként hivatkoztak Mailatra, mások különösen odafigyeltek arra, hogy kihangsúlyozzák roma etnicitását, [8] sőt egyes román újságok még odáig is elmentek Mailat román állampolgároktól való megkülönböztetésének érdekében, hogy ’rroma’ [9] származásúnak nevezték. [10] Ahelyett, hogy a bűntény társadalmi-gazdasági és intézményes hátterét néznék, vagy megkérdőjeleznék a román bírósági intézmények bűnelkövetők reformálására irányuló intézkedéseinek hatékonyságát (Mailat szegény családból származott, és bűnözési előélete tinédzser korába nyúlt vissza) [11]a média – többnyire az általános illetve a szélsőjobboldali média (leginkább az olasz ’Lega Nord’ és a román ’Noua Dreaptă’) – ezt az esetet a ’cigány fenyegetés’ [12] megerősítéseként látta olasz részről, és a románok részéről pedig a rendfenntartás szigorítását, valamint a ’románok’ és a ’romák’ megkülönböztetését követelte.

A befogadó államok szempontjából a románok és romák, vagy a bolgárok és a romák megkülönböztetése kevésbé fontos, legalábbis a hatóságok tekintetében. Az ő nézőpontjukból az ügy lényege nem az identitás (legalábbis közvetlenül nem), hanem a biztonság és a pénzügy (a felszínen). A francia kormány által kidolgozott kampány nagy figyelmet kapott, célja a roma táborok felszámolása és a romák ’önkéntes alapon történő’ hazatelepítése– többnyire Bulgáriába és Romániába. Ezzel szemben a német kampány a változatosság kedvéért egy kicsit diszkrétebb. Ezek a kampányok, melyeket a csavargás, bűnözés felszámolására irányuló intézkedéseknek, vagy jótékonysági kampányoknak állítanak be, melyek a célzott csoport (kifejezetten a gyermekek) fizikai és szociális körülményeit hivatottak javítani [14] a jóléti sovinizmus logikus konklúziói, amely olyannyira átitatja a bevándorlókkal kapcsolatos közbeszédet (alapvetően, hogy csak a ’mi’ szegényeink a ’méltó szegények’). Elkülöníti az alsóbb osztályokat a felsőbb osztályoktól, fizikailag, intézményesen és társadalmilag egyaránt.

Ez a jóléti sovinizmus, a bevándorlás kriminalizálása és a házfoglalás-ellenes kampányok különösen emlékeztetnek arra a módra, ahogyan a késő középkori és korai modern angol és német államok bántak a szegény bevándorlókkal. [15] Ugyanúgy, mint ma, a cigányok csak egy alkategóriát alkottak a mozgásban levő szegények széles kategóriájában, ami magában foglalta a vándorló munkásokat és kereskedőket, koldusokat, őrülteket, és tolvajokat. Valóban, a Nyugat-Európában jelenlevő kelet-európai romák helyzete az alacsony képességű – a szabad költözés jogával rendelkező, vagy nem rendelkező – bevándorlókra jellemző bizonytalanság különösen akut esetének tűnhet, beleértve a legtöbb bolgárt és románt, akik olyannyira igyekeznek távol tartani magukat polgártársaiktól.

Photo credit: Steve Parsons/PA Wire

Photo credit: Steve Parsons/PA Wire

Fotó: Steve Parsons/PA Wire

Pár nappal újév előtt jelent meg a Daily Mailben egy cikk [16], ami tökéletesen illusztrálja a jóléti sovinizmus azon fajtáját, ami áthatja a bevándorlással kapcsolatos közbeszédet. Hosszadalmasan részletez egy riportot a bolgár és román bevándorlás helyi gazdaságokra gyakorolt hatásairól, melyet a University of Reading írt délkelet-angliai helyi önkormányzatok egy csoportjának megbízására. [17] A riport konklúziója, hogy összességében ez a bevándorláshullám valószínűleg jótékony hatással lesz a gazdaságra, mivel a legtöbb bevándorló fiatal gyermekeit többnyire nem hozza magával, alacsonyabb százalékban igényel segélyeket, mint a helyiek, és befizetik az adójukat minden társadalmi szolgáltatásért, amit igénybe vesznek. A figyelmeztetés az, hogy rövidtávon az új bevándorlók megnövelhetik az oktatási és egészségügyi infrastruktúra igénybevételét. Bár a cikket tudatosan úgy szerkesztették, hogy pártatlannak tűnjön azáltal, hogy elkerülték az érzelmileg töltött kifejezések használatát, és belevették két keményen dolgozó és ambiciózus bevándorló – egy román és egy bolgár – történetét, (akik kifejezik aggodalmukat a hazájukból érkező új bevándorlók ’minőségére’ vonatkozólag), majdnem kizárólag a riport által említett lehetséges negatív vonatkozásokra fókuszál, míg félreszorítja a riport fő megállapítását, ami túlnyomóan pozitív. De a leginkább figyelemfelkeltő a cikk vizuális része, ami egyértelműen negatív, és megerősíti a sztereotípiát, hogy a kelet-európaiak szegények: a cikkben szereplő képeken szakadt ruhákba öltözött öreg nők és férfiak láthatóak, akik szemetet cipelnek és parkokban lézengenek.

A cikk még a törvénytisztelő, adófizető, felsőfokú képesítéssel rendelkező bevándorlókat is problémaként mutatja be: meghosszabbítanák a kórházi várólistákat, elfoglalnák az iskolai férőhelyeket, igénybe vennék a segélyeket, és ami a legfontosabb, kiszorítanák a fehér, hazai munkásokat a munkaerőpiacról (annak ellenére, hogy a riport kihangsúlyozza, hogy ez egy marginális jelenség lesz). A cikk fő érve tehát tulajdonképpen így fogalmazható meg egyszerűen: ’a külföldiek elveszik a munkánkat és a pénzünket’. A Daily Mail teljesen elfelejti megemlíteni, hogy az új bolgár és román bevándorlók ki fogják tölteni a gazdasági hézagokat, és hogy a bevándorlóknak teljesen jogukban áll ugyanazokat a kórházakat és iskolákat használni, valamint ugyanazokhoz a segélyekhez hozzáférni, mint az ottani állampolgárok, mivel az Európai Unió egyik alapelve a második országbeli állampolgárok hátrányos megkülönböztetésének tilalma. Elgondolkozhatunk azon, hogy ha a bevándorlók britek lennének az Egyesült Királyság más területeiről, vajon akkor is ilyen vészjósló lett volna-e a cikk hangvétele, vagy akár azon, hogy hírértékűnek gondolták-e volna egyáltalán.

Ez a fajta diskurzus a késő középkorba nyúlik vissza, valamint a korai modern vitákhoz arról, hogy a helyi közösségeknek jogukban áll-e visszautasítani és megválogatni az újonnan hozzájuk érkezőket, és hogy vajon a közösségek felelősséggel tartoznak-e a szegény bevándorlók támogatásáért. Leo Lucassen [18] szerint a kérdés, ami az alsóbb osztályok mobilitását szociális és politikai kérdéssé változtatta az, hogy ki felelős a szegények helyzetének enyhítéséért, és hogy vajon önálló városoknak, vagy különböző helyi hatóságoknak van-e joguk megtagadni az újonnan érkezőktől, hogy letelepedhessenek a térségükben. Az Európai Unió garantálja a jogot a szabad utazásra, és a tagországok közötti mozgásra, tehát a helyi hatóságoknak nem áll jogukban kirekeszteni azokat, akik nem tetszenek nekik. A szociális támogatások problémája az Európai Unió szintjén kevésbé szabályozott, ezért az állami és helyi hatóságoknak nagyobb a mozgásterük ilyen téren, de ennek ellenére a második országbeli állampolgárok hátrányos megkülönböztetésének tilalma meggátolja őket abban, hogy megtagadják a bevándorlóktól a segélyeket. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen út egy Európai Uniós tagállam számára, ha meg akar szabadulni a nemkívánatos második országbeli állampolgároktól – ’cigányoktól’ és másoktól – az, hogy kivételi záradékokat vezetnek be a törvényekbe, amivel a második országbeli állampolgárok hazatelepítését gyakorlatilag kiszakítják a jogi birodalomból, és törvényen kívüli területre viszik, ahol az erőszak határa nem létező fogalom.

Roma population in the Schengen Area. The expulsion of Roma from France.  Source:  http://www.idsnews.com/blogs/thesam

Roma population in the Schengen Area. The expulsion of Roma from France.
Source: http://www.idsnews.com/blogs/thesam

Roma populáció a schengeni térségben. A romák kiutasítása Franciaországból.
Forrás:
http://www.idsnews.com/blogs/thesam

Ez a fajta rasszizmus nem csak a helyi vagy nemzeti politikát befolyásolja, hanem a nemzetek feletti szintre is átburjánzik. Akkor lehetett legerősebben érezni a hatását, amikor arról folyt a vita, hogy beengedjék-e Romániát és Bulgáriát a schengeni csoportba, ami megszűntette volna a határellenőrzést a két ország és a többi Uniós ország között. A ’romaproblémát’ időről időre megemlítették különböző nyugat-európai politikusok, akik ellenezték a két ország felvételét a schengeni zónába. [20] A konkrét kérdések, problémák, amiket felhoztak a francia romatáborok [21], amit a Front National arra használt fel, hogy nagy sikert érjen el a legutóbbi önkormányzati választásokon, valamint a ’segélycsalás’ Németországban. A visszatérő pont ebben a vitában a nyomás, melyet a helyi hatóságok gyakorolnak a romatáborok megszüntetésének érdekében, vagy hogy csökkentsék azoknak az embereknek a számát, akik segélyben részesülnek.

Alapvetően a probléma a berögzült helyi közösségeké, akik hasznot húznak a strukturális rasszizmusból és egyenlőtlenségből, melyet a nemzeti és nemzetközi kormányok támogatnak, akik úgy érzik, joguk van a kapott kiváltságokra, és a környező, általuk elfoglalt területre. A problémájuk az, hogy a ’mosdatlan tömegek’, akik lehetnek cigányok, románok, bolgárok, vagy akárkik, megkérdőjelezik ezt a jogot, és megsértik a szimbolikus határokat, melyeket azért állítottak, hogy igazolják kiváltságukat. Az emberekben szánalmat kelt, valamint késztetést éreznek arra, hogy adakozzanak különböző jótékonysági szervezeteknek, akik más, távoli országokban – Afrikában vagy Ázsiában – szenvedő embereknek segítenek. Azonban amikor ezek a szenvedők megjelennek városaik határában, munkát keresve, jogaik érvényesítésére lehetőséget keresve, már többé nem érdemlik ki jótékonyságukat, hanem fenyegetéssé változnak, ami a lehető legközvetlenebb módon veszélyezteti magánéletüket. [22]

Semmi sem állhatna távolabb a szabad mozgás Európai Uniós alapelvének létjogosultságától, mint a rasszista, vagy etnikai kettős mérce. Úgy tűnik, mintha az unió, melynek garantálnia kellene, hogy soha ne legyen több háború Európában, nem tudna túllendülni saját magán, amikor minden rosszért a szegények, elnyomottak és külföldiek hibáztatására kerül a sor – ez egy prosperáló, háború előtti hangulatot idéz. Az állam és a vállalkozások hibáiért való felelősség bevándorlókra való áthárítása megtagadja tőlük a jogot egy jobb életre és az emberi bánásmódra. A mód, ahogy a nyugat-európai média egyes részei és a politika kezeli az elszegényedett keleti bevándorlókat, kifejezetten a romákat –amit David Cameron olyan hatásosan megfogalmazott – megmutatja, hogy sokan jobban örülnének, ha az Európai Unió alapelvét megváltoztatnák valami ilyesmire: „A mozgás szabadsága – de nem azoknak, akiknek igazán szükségük van rá!”

[1] http://www.express.co.uk/news/uk/446760/New-report-estimates-at-least-385-000-Romanians-and-Bulgarians-will-flock-to-UK

[2] http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/news/4637926/Wave-of-Romanian-and-Bulgarian-immigrants-is-threatening-to-swamp-Britain.html

[3] http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/features/4861619/Time-Bomb-immigrants-to-bring-drug-resistant-TB-superbug-to-UK.html

[4] http://www.bbc.com/news/world-europe-22285886

[5] http://www.ft.com/cms/s/0/add36222-56be-11e3-ab12-00144feabdc0.html#axzz317HIMSVk

[6]Maria Nikolaeva Todorova, Imagining the Balkans (New York: Oxford University Press, 1997).

[7]Shannon Woodcock, “Romania and EUrope: Roma, Rroma and Ţigani as Sites for the Contestation of Ethno-National Identities,” Patterns of Prejudice 41, no. 5 (2007): 493–515, doi:10.1080/00313220701657294.

[8] http://www.romanialibera.ro/actualitate/eveniment/romanul-criminal-din-italia–nicolae-romulus-mailat-110212

[9]Az extra csendes ’r’ 2000-ben vált hivatalos elnevezéssé annak érdekében, hogy elkerüljék a ’román’ és ’roma’ kifejezések összetévesztését. A további „r” használatának bevezetése roma képviselők felvetése volt a 90-es évek elnevezési vitáinak során (Woodcock 2007, 504). A legtöbb román nem hajlandó a mindennapi beszéd során használni a ’rroma’ kifejezést, és egyszerűen továbbra is használják a ’tigan’ (cigány) elnevezést. Mára a ’rroma’ kifejezés felvett egy pejoratív árnyalatot, és gyakorlatilag a ’cigány’ szó kimondásának politikailag korrekt módjává vált, mellyel megelőzhető az anti-diszkriminációs törvényekbe való ütközés. (Woodcock 2007, 504-508).

[10]http://www.ziare.com/diaspora/romani-italia/destinele-a-doi-emigranti-romani-maricica-hahaianu-si-romulus-mailat-1049397

[11] http://www.romanialibera.ro/actualitate/eveniment/mailat-din-avrig–omul-care-a-murdarit-o-tara-110283

[12]The Gypsy “Menace”: Populism and the New Anti-Gypsy Politics (London: Hurst, 2012).

[13] Noua Dreapta tiltakozás: http://www.nouadreapta.org/actiuni_prezentare.php?idx=173
Poszter: http://www.frontpress.ro/2009/07/romulus-mailat-condamnat-la-inchisoare-pe-viata.html
Médiariport: http://www.ziare.com/social/capitala/constanta-afise-anti-mailat-lipite-de-noua-dreapta-168760

[14] lásd Ayse Caglar and Sebastian Mehling, “Sites and Scales of the Law: Third-Country Nationals and the Roma,” in Enacting European Citizenship, ed. Engin F. Isin and Michael Saward (Cambridge University Press, 2013), 155–77.

[15]Leo Lucassen, “Between Hobbes and Locke. Gypsies and the Limits of the Modernization Paradigm,” Social History 33, no. 4 (November 2008): 423–41, doi:10.1080/03071020802410411.

[16] http://www.dailymail.co.uk/news/article-2530503/Exposed-What-DIDNT-tell-new-wave-migrants-heading-booming-Britain.html

[17] http://www.reading.ac.uk/web/files/press-office/Migration-Dr-Christian-Nygaard-full-report-Nov2013.pdf

[18]Lucassen, “Between Hobbes and Locke. Gypsies and the Limits of the Modernization Paradigm.”

[19]Caglar and Mehling, “Sites and Scales of the Law: Third-Country Nationals and the Roma.”

[20] Franciaország: http://www.reuters.com/article/2013/09/30/us-france-roms-idUSBRE98T08120130930 and for Germany see: http://www.dw.de/germany-keeps-romanians-bulgarians-out-of-schengen/a-16652922

[21] http://aquitaine.france3.fr/2014/04/29/begles-70-roms-expulses-468167.html

[22]az amerikai humorista George Carlin által alkotott ’NIMBY’ (Not In My BackYard – Ne az én hátsó kertemben) kifejezés tökéletesen megragadja ezt a mentalitást: https://www.youtube.com/watch?v=5aKlMr-fcnM