A roma politikai képviselet helyezete Magyarországon és a környező országokban

Közös tiltakozó kampányba kezdtek a nemzetiségi regisztrációval kapcsolatban roma társadalmi szervezetek Magyarországon. A 36 különböző szervezet egybehangzó véleménye az, hogy a magyarországi kisebbségeket, hangsúlyosan a romákat, az állampolgárság és a nemzetiség közötti döntésre kényszeríti az országgyűlési választások rendjének legutóbbi módosítása.

Háttér – út a regisztrációig

Közelednek az országgyűlési választások, amely az korábbiakhoz képest új választási gyakorlatot vezet be az országos politikai képviselet biztosítására. A változások leginkább a magyarországi kisebbségeket (nemzetiségek) érintik.

Az Országgyűlés 2011-ben módosította az országgyűlési választások rendjét (  2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról), célként kitűzve azt, hogy rendezze a nemzetiségek saját jogú parlamenti képviseletét, amit a rendszerváltozás óta a gyakorlatban eddig nem sikerült megoldani. A rendszerváltozáskor, a nemzetiségek politikai képviseletét az állam az önkormányzati rendszer mintájára felállított kisebbségi-önkormányzati rendszerrel oldotta meg, ami az utóbbi 20 év tapasztalati alapján jól láthatóan alapvetően megmaradt a helyi szintű ügyek intézőjévé, országos szinten peidg eddig nem igazán tudott komoly jogérvényesítő tevékenységet ellátni. Minderről a Kisebbségi törvény (1992) rendelkezik. A kisebbségek érdekeinek  állami szintű képviseletét, a jogsértő helyzetekben, eddig a kisebbségi ombudsman volt jogosult ellátni, aki a korábbi gyakorlat alapján együttműködött a kisebbségi önkormányzatokkal is. Ezt a pozíciót azonban az aktuális kormány első intézkedései között szűntette meg, és bár általános ombudsman továbbra is létezik, fontos látni, hogy ezzel végleg megszűnt a lehetősége annak, hogy a nemzetiségek, így például a romák érdekei országos szinten képviselve, védve legyenek. A már említett Kisebbségi törvény elfogadásakor teljesen tisztán látszott, hogy a kitalált képviseleti rendszer nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa a kisebbségek egyenrangú parlamenti érdekképviseletét,  ezért már akkor elhatározták, hogy erre hamarosan működő megoldást kell találni. A Kisebbségi törvényt tíz év múlva (2003) módosították, ez azonban még mindig nem eredményezett releváns országos képviseletet. A módosításkor a hangsúly inkább azon a dilemmán volt, hogy hogyan lehet elérni azt, hogy csak az érintettek szavazzanak a kisebbségi önkormányzatokra, vagyis a cigányok a cigány, a horvátok a horvát stb. kisebbségi önkormányzatokra. Ennek érdekében vezették be (elsőként) a regisztrációt, ami a gyakorlatban az emúlt években azt jelentette, hogy aki kisebbségi önkormányzati képviselő jelöltre is akar szavazni, annak hónapokkal korábban regisztrálnia kellett a kisebbségi választási névjegyzékbe, hogy aztán érvényesen tudjon szavazni. A regisztráció ebben az esetben is megosztotta a véleményeket, sokan a pl. a második világháborús etnikai összeírásokra asszociálva elzárkóztak a kisebbségi jelöltekre szavazás ilyen módjától.

977563_525804480790662_147283931_o

Mi jelent, hogy ha regisztrálsz?

Az országgyűlési választásokról szóló törvénymódosítás a megoldtatlan országos képviseletre szándékozott megoldást kínálni egy újabb, szintén csak a kisebbségeket érintő regisztráció bevezetésével. Ennek a regisztrációnak az a lényege, hogy az országos kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van jelöltet indítani az országos parlamenti választáson. Ehhez az szükséges, hogy előzetesen legalább 1500-an regisztráljanak nemzetiségi választóként – konkrétan pl. cigány nemzetiségüként. A kisebbségi önkormányzatok választási listáját az aktuálisan regnáló országos önkormányzatok állítják össze, vagyis más, külső civil szervezetnek nincs beleszólása a jelöltek kiválasztásába, ami a magyarországi romákkal kapcsolatosan azt jelenti, hogy az országos roma önkormányzatban többségben lévő Lungo Drom állítja össze ezt a listát. Ez utóbbival kapcsolatban több roma civil szervezet fejezte ki egyet nem értését. A törvénymódosítás, illetve a nemzetiségek országos képviseletének ezen új lehetősége azonban mindezek felett azért sem fogható fel szimbolikus pozitív üzenetként, mert ha valaki részt akar venni a kisebbségi parlamenti képviselő választásában, vagyis előzetesen regisztrál nemzetiségi választóként, az automatikusan kizárja magát az országgyűlési választások általános részéből – vagyis abból, hogy az induló oszágos pártlistákra szavazhasson. Csak egyéni jelöltekre adhatja le a szavazatát. Vagyis mindez azt jelenti, hogy az alapvető állampolgári jogai sérülnek annak, akinek választania kell aközött hogy nemzetiségiként, vagy magyar állampolgárként akar részt venni a következő országgyűlési választásokon. Hiszen a demokratikus átalakuláskor létrejött Alkotmány a nemzetiségi hovatartozást és a állampolgárságot nem tekintette egymást kizáró kategóriaként.  Vagyis a regisztrácó magában hordozza azt az értelmezést is, hogy a nemzetiségek nem egyenrangú állampolgárai Magyarországnak.

Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat megszerzi a pártlistákról elnyerhető mandátumhoz szükséges szavazatszám legalább egynegyedét, a nemzetiségi lista első helyén szereplő kedvezményes mandátummal bejut a parlamentbe. Amennyiben a listára leadott szavazatok nem érik el ezt a küszöböt, a lista első helyén szereplő az adott nemzetiség szavazati jog nélküli parlamenti szószólója lesz.

Leginkább a romák érintettek

Az orszgágyűlési választási rendszer módosítása leginkább a romákat érinti azért, mert a 13 országos nemzetiség közül a romák élnek a legnagyobb számban Magyarországon.  A konkrét létszámra csak a szociológiai kutatások fényében lehet megközelítő számadatot mondani, mivel  eddig a rendszerváltás utáni népszámlálási adatok erre vonatkozóan használhatatlannak minősültek, mert csak kevesen merték cigánynak vallani magukat a hivatalos állami felmérésekkor. A becsült 5-8 százezeres létszám a politikai választások tükrében azt jelenti, hogy a romák, mint szavazók jelentős bázist alkotnak az országban. Mindezt a nagyobb politikai pártok is felismerték, és az eddigi választások során mindegyik politikai oldal tett kísérletet arra, hogy megnyerje a roma szavazatokat is a parlamentbe jutás érdekében. Nem csak politikai ígérgetésekkel, hanem a szegényebb régiókban pl. szavazatvásárlással, vagy ahogyan a szélsőjobboldali Jobbik tette Tiszavasváriban: az uzsorásokon keresztül pénzzel és megfélemlítéssel.

Cigánypárt – Magyarországon is

Mindent összvetve azonban jól látható, hogy a szegénység, az ellehetetlenült életviszonyok a romák körében jelentősek, vagyis mindeddig a választások lezajlása után egyik párt sem képviselte megfelelően a romák érdekeiket. Ezt ismerték fel, ebben értenek egyet azok a társadalmi szervezetek is, akik a nemzetiségi választási regisztráció ellen kampányolnak.  Felismerve az új szavazási rend buktatóit, valós politikai képviseletet akarnak, ami többet nyújt a kisebbségi önkormányzatoknál, és nem korlátozza az állampolgári jogokat úgy, mint a nemzetiségi képviselő. Ezért önálló pártként, cigánypártként indulnak a következő választásokon.  Csak a romák összefogására, szavazatára volna szükség mindehhez…

A romák pártba szerveződése, azért, hogy önállóan (és nem egy párton belüli roma tagozatként) képviseljék saját érdekeiket az országos nagypolitikában, megjelent az utóbbi években azokban a környező közép-kelet-európai országokban is, ahol a nagyszámú roma jelenlét mellett a romák érdekeit képviselő civil szerveződés erőteljes és eredményes. Ilyen például Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária is.

Románia

Románia országos képviseleti rendszere kétkamarás – ahol gyakorlatilag az alsóház látja el a hivatalos nemzetiségi képviseletet azzal, hogy automatikusan biztosít egy képviselői helyet az ország minden egyes kisebbségének, azzal a feltétellel, hogy azt csak egy civil szervezet, vagy párt állítja. A bekerüléshez kisebbségek esetében is, a szervezeteknek, pártoknak szavazatokat kell gyűjtenie. Ha meghaladják az 5%-os szavazati arányt, akkor több helyet is kaphatnak. A romániai roma kisebbeség esetében több éve ugyanaz a civil szervezet indul és nyeri el a roma kisebbségnek biztosított helyet. A Roma Párt-Pro Európa Szövetség (Partida Romilor) az évek során olyan kapcsolatokat alakított ki, amelyek következtében a nagypolitika a romák egyetlen releváns képviselőjeként kezeli. Az elmúlt választásokkor (2012) egy új roma szerveződés, a Romák Polgári Demokrata Szövetsége (ACDR) is indult a választásokon, azzal a céllal, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségéhez (RMDSZ) hasonlóan, azaz nem az alsóházból, és velük együttműködve tudjanak jelen lenni a román politikai életben, hogy képviseljék a romák érdekeit, akik az összlakosság 5-10%-át teszik ki, óvatos becslések szerint. A több mint kéttucat szervezetet tömörítő mozgalom azonban sikertelenül zárta a választásokat, de mindenképpen nyomott hagytak az országos roma politika szinterén.

Szlovákia

Szlovákiában a rendszerváltás óta több roma párt és civil szerveződés alakult annak érdekében, hogy képviseljék a romák érdekeit, de az országos politikában mindeddig nem tudtak szerepet vállalni. A 2010-es választásokig a jellemző az volt, hogy a különböző szlovák politikai pártok listán indítottak egy-egy roma jelöltet – rendszerint nem befutó helyen. Ezzel a gyakorlattal akart szakítani a szovákiai Roma Koalíció Pártja (SRK), akik a kampányuk során hangsúlyozták, hogy nem csak a romákat akarják megszólítani, hanem az ország szociális és gazdasági helyzetének javítása érdekében kidolgozott elképzeléseikkel mindenkihez szólnak. Viszont a kb. 300 és 500 ezres roma közösség nagyarányú támogatását nem sikerült megszereznie a választásokkor, így nem jutottak be a parlamentbe.

Csehország

Csehországban idén augusztusban alakult meg a Roma Demokrata Párt, amely indul az október végi előrehozott választásokon – roma poltikiai szerveződésként az ország életében először. Csehországban több, mint 300 ezerre tehető a romák száma. A pártot a csehországi egyre erősödő romaellenes megnyilvánulások, a romák rossz szociális helyzete hívta életre. Saját maguk szeretnének mindez ellen tenni azzal, hogy képviselik a romák érdekeit az országos politika szinterén, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy szívesen együttműködnek más politikai szerveződésekkel is, akiknek ugyanez a célkitűzés fontos.  A párt képviselőjelöltjei egyelőre csak megye szinten méretik meg magukat – a négy legtöbb roma által lakott megyében, mivel azt gondolják, hogy még nem tudnák meghaladni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos szavazati küszöböt. Ezért a tervük az, hogy először a helyi és a megyei önkormányzatokban jussanak képviselethez, majd négy év múlva megerősödve pedig országos szinten is megmérettetik magukat.

Ellendemonstráció piknik formájában a jelenlegi romaellenes szélsőséges hangulatról szóló politikusi és releváns véleményeket gyűjtő  www.nicneznazor.cz honlap elindítása után (PHOTO: NESEHNUTÍ)

Ellendemonstráció piknik formájában a jelenlegi romaellenes szélsőséges hangulatról szóló politikusi és releváns véleményeket gyűjtő http://www.nicneznazor.cz honlap elindítása után (PHOTO: NESEHNUTÍ)

Bulgária

Bulgáriában roma politikai csoportosulások már  közvetlenül a demokratikus átalakulás után létrejöttek, az első jelentős a Roma Demokratikus Unió (DUM) volt. A bolgár kisebbségek politikai képviselete a törvény szerint nagyban különbözik az környező országokétól, mivel az etnikai alapú pártok  létrejöttét és politikai szerepvállalását elvileg tiltják a bolgár törvények. Ennek ellnére már több etnikai alapú politikai párt is alakult és indult a választásokon már az évek során – a roma pártokra jellemző, hogy leginább olyan nevet választanak, amiből nem következik egyértelműen etnikai párt voltuk.  2012-ben harmincat tartottak számon hivatalosan az országban. A nagy létszám  ellnére, bár az elmúlt két évtized során szinte folyamatosan indultak az országos politikai választásokon, a parlamenti részvételük nem volt túlságosan sikeres. Jellemzően eddig leginkább a nagyobb pártok egy-egy képviselőjeként tudtak megjelnni roma politikusok a parlamentben. Végül  a 2009-es választások során az Euroroma párt színeiben, a párt egyetlen képviselőjeknét bejutott az első roma nő képviselő a bolgár parlamentbe.

Bulgáriában a becslések szerint 700-900 ezer roma él, ami az összlakosság legalább 10% jelenti.  A parlamenti bejutáshoz csak 4%-os szavazati arány kell egy pártnak, amit egy roma párt a fenti számok értelmében könnyen meg tudna szerezni, ha sikerülnie maga mellé állítani a jelentős szavazóbázist alkotó romák nagy részét. Elemzések szerint leginkább az az oka annak, hogya roma politikai szerveződések csak kis arányban tudnak bejutni a parlamentbe, hogy kevés roma érzi úgy, hogy ezek a politikai szervezetek valóban segíteni akarnak, és nem pedig csak a saját (személyes) gazdasági előnyeik megszerzéséért akarnak részt venni a politikai életben. A bizalom hiánya következtében azonban nehezen tud létrejönni a valódi a roma összefogás, és amíg ez így van, addig ezt a nagy politikai erők kihasználják a választásokkor, miközben a romák élethelyzete folyamatosan ellehetetlenül.

Az összefogás ereje

Amint az látszik a roma politikai képviselet a környező országokban, ahol jelentős számban élnek romák, hasonlóan alakult a demokratikus átalakulások kezdetével. A romák politikai öntudatra ébredése és ennek az ambíciónak a megerősödése mára már nem csak önálló politikai szerveződésekben ölt testet, hanem abban a felismerésben is, hogy elkerülhetetlen az összefogás ahhoz, hogy végre javuljon a romák társadalmi helyzete.

A magyarországi, eddig gyakran inkább egymás ellen politizáló roma civil szervezetek is ezt ismerték fel akkor, amikor úgy döntöttek összefognak a változásért, aminek első lépéseként közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy mi a probléma a nemzetiségi regisztrációval.

Bogdán Mária

Felhasznált irodalom:

Challenges of Representation: Voices on Roma Politics, Power and Representation. Roma Rights-Journal of the European Roma Rights Center, 2012.

http://www.errc.org/cms/upload/file/roma-rights-1-2012-challenges-of-representation.pdf

Segély vagy sajnálat helyett munkát kér a roma párt – Csehország fennállása óta először indul a választásokon roma politikai szerveződés.

Népszabadság, 2012. szeptember 25.

http://nol.hu/kulfold/segely_vagy_sajnalat_helyett_munkat_ker_a_roma_part?ref=sso

Kun Ibolya: Roma párt is indulna a cseh választásokon

Kitekintő.hu, 2012. szeptember 20.

http://kitekinto.hu/europa/2013/09/20/roma_part_is_indulna_a_cseh_valasztasokon/#.UmLsSRDpznd

Roma Koalíció Pártja. Új Szó 2009-2012.

http://ujszo.com/cimkek/roma-koalicio-partja

Chuck Sudetic: Roma in Political Life: Hungary—From Transition to Hate Politics

Roma Initivatives Office/OSF, 2013. Szeptember 10.

http://www.opensocietyfoundations.org/voices/roma-political-life-hungary-transition-hate-politics

A romakirály pártot gründol – Romániában összefognak, máshol viszálykodnak a cigányok. Népszabadság. 2010. feburár 8.

http://nol.hu/archivum/20100108-a_romakiraly_partot_grundol?ref=sso

Roma párt a cigányügyért -Elsősorban az RMDSZ-szel akar együttműködni az új etnikai alapú politikai mozgalom. Népszabadság. 2011. október 18.

http://nol.hu/lap/vilag/20111018-roma_part_a_ciganyugyert?ref=sso

Progress Made but Obstacles Remain to Roma Political Participation in Romania

http://www.ndi.org/node/15812

Chuck Sudetic: Roma in Political Life: Romania—“Household Roma,” Mayors, and .3 Percent

Roma Initiatives Office-OSF, 2013. szeptember 10.

http://www.opensocietyfoundations.org/voices/roma-political-life-romania-household-roma-mayors-and-3-percent

Roma making political srides in Bulgaria and Slovakia, NDI, 2009. November 2.

http://www.ndi.org/Roma_Making_Political_Strides_in_Bulgaria_and_Slovakia