Marija Šerifović szerbiai roma énekesnő, az Eurovíziós Dalfesztivál korábbi győztesének imája továbbra is meghallgatásra vár

Miután Marija Šerifović szerbiai roma énekesnő 2007-ben megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, Belgrádba hazaérve az őt éljenző 50.000 rajongónak azt kiáltotta: “Ezt Szerbiának , és Nektek nyertem” Az akkor 22 éves művész merészen azt állította, hogy győzelme “új fejezet írt egy új Szerbia történetében”. Hat évvel a diadal után, úgy tűnik, hogy az azóta íródott fejezetek egytől-egyig a jól ismert tragikus szerepeket osztották a szerbiai romáknak.

Annál is inkább, mert Šerifović finnországi győzelme után rögtön olyan kínos híresztelések keltek lábra, hogy az énekesnő valamelyik párttal áll  kapcsolatban, a Szerbiai Roma Unió, és annak ellenfele, a Radikális Párt is felmerült, mint feltételezett támogató, akik azonban kölcsönösen hazugnak nevezték egymást.

Marija - Euro

Marija Serifovic – Eurovision

A szerbiai bulvársajtó egy még abszurdabb és sértőbb állítással hozakodott elől, miszerint az énekesnő győzelmét előre megrendezték, hogy könnyebb legyen elfogadtatni a szerbekkel Koszovó elvesztését. Ám aki fél óránál hosszabban időzött már Belgrádban, az tudhatja, hogy egy Eurovíziós Dalfesztivál megnyerésénél jóval többre lenne szükség ahhoz, hogy a szerbek legérzékenyebb nemzeti ügyüket elfelejtsék.

Marija a közép-szerbiai Kragujevac-ban született, ahol a romák számítanak a legnagyobb kisebbségnek. Zenei karrierjére a legnagyobb hatást édesanyja, Verica Šerifović gyakorolta, aki maga is híres énekesnő volt.

Marija győzelme Helsinkiben Európa-szerte elismerést váltott ki, az Egyesült Királyságban élő ausztrál írónő, Germaine Greer például a  The Guardian-beli cikkében így fogalmazott: “Ha valaha egy hang megérdemelte, hogy megnyerje az Eurovíziós Dalfesztivált, akkor az a cigányok hangja.”

Marija - Verica

Majd szomorúan hozzátette, hogy “a Kaukázustól az Atlanti-óceánig a romák folyamatos küzdelemben élnek, gyakran dokumentumok nélkül, állandó fenyegetettségben.”

E zord leírás Szerbiára hat évvel ezelőtt ugyanúgy igaz volt, mint manapság. Marija dala a “Molitva” címet viselte, ami magyarul „imá”-t jelent. Imát, mely sok roma számára azóta sem talált meghallgatásra.

Az Amnesty International április 25-én kiadott nyilatkozata szerint Szerbia a roma települések “kitakarításával” nemzetközi jogot sértett.  A nyilatkozat válasz volt a pár nappal azelőtt Belgrád Cukarica negyedében folytatott kényszer-kilakoltatásokra, amit a város hivatalos weboldala a “közösségi szemét eltakarítása”-ként írt le.

A kilakoltatásokat erőszakosan és figyelmeztetés nélkül hajtották végre, több mint harminc lakhelyet semmisítve meg. A történelem a szerbiai roma közösséggel szemben ismételte önmagát, mert egy évvel korábban hasonló kilakoltatás zajlott le a Belvil kerületben, melynek roma lakosságát kétségbeejtő körülmények közé száműzték az ország déli részére.

2012 decemberében az Amnesty International sürgős bevatkozásra szólított fel, hogy megakadályozza a szerb hatóságokat abban, hogy roma családokat Belgrádtól több kilométerre található házakba telepítsenek át, olyan körülmények közé, amelyek egyenértékűek a faji megkülönböztetéssel.

152375_Block 72 Roma forced eviction_ 7th March 2012_ Belgrade_ Serbia.

Az országban, amely komoly gazdasági problémákkal küzd, a romák fokozottan ki vannak téve a munkanélküliségnek, amely körükben 80%-osra becsült.

A romák legkésőbb a 14. század közepe óta élnek Szerbiában, a Világbank 2005-ös jelentése szerint napjainkban körülbelül fél millióan, a népesség 7%-át alkotva.

Az 1990-es évek Délszláv háborúi felszabdalták az egész régiót, de ahogy Sava, egy roma férfi a BBC-nek adott különleges beszámolóban egy Belgrádtól 30 kilométerre lévő településen elmondta: “Mi (romák) az egész háború alatt a szerbek oldalán álltunk.”

Ennek ellenére, az egység érzése, amit Šerifović Eurovíziós sikere után hirdetett, úgy tűnik, nagyon messze van a valóságtól.  Az Európai Roma Jogok Központja a közelmúltban kijelentette, hogy a szerbiai romák évről-évre bizonytalan jövő elé néznek. Példának azon kilakoltatott romák esetét említette, akiket a déli Nis városába költöztettek egy olyan elhagyott raktár épületébe, ahol sem víz, sem villany nem volt. Mivel Szerbia egyik szomszédja, Horvátország július 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz, az egész régió újból nagy változások elé néz. De a szerbiai romák esélye a pozitív változásokra igen csekély marad, és jóval többre van szükség mindehhez, mint egy imára.

Írta:  Alastair Watt