Csehország új elnökét arra figyelmeztetik, hogy ne kövesse el még egyszer ugyanazt a hibát

Március 8-án iktatták be az új cseh elnököt, Milos Zemant, aki elnökválasztási kampányában az Európai Unió mellett kiálló Karel Schwarzenberget előzte meg. Elképzelhető, hogy  Zeman elnöksége új korszakot nyit majd Csehország történetében, de most egy régi probléma miatt kapott sürgős figyelmeztetést.

A mai Cseh Köztársaság területén a 15. század eleje óta élnek romák, de a hatszáz éves közös történelem ellenére máig konfliktussal terhelt a hozzájuk fűződő viszony. Az üldöztetés, a megfélemlítés még mindig fenyegető a roma közösség számára.

Zeman kinevezésének hírére azonnal reagált Rajan Zed, az Egyesült Államokban élő hindu emberjogi aktivista, aki régóta kiáll a romák jogai mellett: emlékeztette a cseh köztársasági elnököt a roma honfitársai iránti kötelezettségeire.

Zed volt az, aki hindu vallási vezetőként, 2007-ben, az USA történetében először celebrált hindu imát az amerikai szenátusban. Mindez hangos nem-tetszést váltott ki egyes keresztény látogatók körében. Az esetre reagálva fejtette ki nézetét, miszerint “túl kell lépni az előző generációktól öröklött előítéleteken”. Bár annak idején ezt a gondolatát az Egyesült Államokbeli vallásközi viták kapcsán fogalmazta meg, felhívása az európai romákkal kapcsolatban ugyanezt az erkölcsi világképet közvetíti.

MilosZeman

Milos Zeman

Zed a Twitteren több mint harmincezer követőt számlál,  így ott tette közzé a kérését, mely szerint ne kezeljék a roma gyerekeket szellemileg visszamaradottként, éppen ellenkezőleg, integrálják őket a közoktatásba, a többségi társadalomba.

Zed Zemanhoz fordulva abbéli reményét fejezte ki, hogy egy olyan gazdag örökséggel rendelkező ország, mint Csehország, bizonyára kiáll az ott élő jelentős roma kisebbség mellett. Követelte, hogy vessen véget a roma lakosság nagy részét érintő fizikai megfélemlítésnek, és az azzal járó rettegésnek. A félelem sajnos nem alaptalan, az European Roma Rights Centre (ERRC) tavalyi beszámolója szerint, 2008 januárja és 2012 júliusa között, 47 támadás érte a csehországi romákat, amelyből öt halálos volt. Az egyik legkirívóbb eset Karlovy Vary régióban történt, ahol egy harminchárom éves roma férfit vertek halálra. Az elkövetők helyi rendőrök voltak, akik később, mikor felelősségre vonták őket önvédelemre hivatkoztak.

Zed folyamatosan hallatja a hangját a csehországi romákkal kapcsolatban.  2009-ben azt követelte, hogy távolítsanak el a közoktatásból egy olyan  általános iskolai olvasókönyvet, amely több helyen lekezelően, sztereotip módon fogalmazott a romákról, emellett „mocskos, tolvaj cigányoknak” bélyegezte őket.

RajanZed

Rajan Zed

Kutatások szerint a romák az indiai szubkontinensről származnak, migrációjuk az időszámításunk szerinti ötödik században kezdődött. Bár a cigányok hagyományosan heterogén közösségekben élnek, és rengetegféle vallás tagjai, mégis vannak olyan hindu csoportok, akik kifejezetten szolidaritást éreznek a romákkal, és szót emelnek jogaikért.

A The Hindu, indiai napilap egyik vezércikke arra szólítja fel az európai vezetőket, hogy „vállaljanak felelőséget azért az idegengyűlölő közhangulatért, amelyben a romák, vagy más kisebbségek ellen bűncselekmények megtörténhetnek.”

Azt nem lehet tudni, hogy a cseh köztársasági elnök esetében Zed – a romák védelmére és integrációjára vonatkozó –  figyelmeztetései meghallgatásra találnak-e. De az köztudott, hogy Zemantól nem idegen az ellenségeskedés, többször felszólalt már kisebbségi csoportok és más országok ellenében. Az ortodox muzulmán népességet a nácikhoz hasonlította, Koszovót terrorista rezsimnek titulálta, országának német kisebbségével szemben gúnyos megjegyzéseket tett. A Die Presse osztrák napilap Zeman elnöki kampányát példátlanul németellenesnek írta le.

Zeman politikai védjegye, úgy tűnik, nem a barátkozás. Népszerűsége viszont egyértelmű: a Cseh Köztársaság szavazói körében. Ez a tény, az ország kisebbségi csoportjai körében,  legfőképpen a romák számára, komoly aggodalomra ad okot.

2010-ben a cseh Belügyminisztérium megrendelésére a prágai STEM ügynökség közvéleménykutatást végzett, amiből az derül ki, hogy a csehek 83%-a a romákat alkalmazkodásra képtelennek tartja, és nagyjából a megkérdezettek fele szerint jobb lenne, ha egyáltalán nem is élnének az országban.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 250-275 ezer főre becsüli a csehországi roma lakosság számát, így a romák az ország legnagyobb kisebbségi csoportját alkotják. Részben a második világháború borzalmainak eredménye az, hogy a közösség csupán ekkora. A náci megszállást a Csehszlovákiában élő romák brutálisan megszenvedték. A legtöbb roma áldozat a Lety koncentrációs táborban halt meg, Csehország-Morvaország térségében, ahol a Pharrajimos (roma holokauszt ) során több, mint 4,000 romát végeztek ki.

RomaPlaqueLety

Roma Plaque Lety

A világháború után az erősen megfogyatkozott cseh roma közösséghez, rengeteg szlovák romát telepítettek át, gyakran erőszakos eszközökkel. Erről sem Csehszlovákia, sem a későbbiekben Csehország és Szlovákia nem tudott teljes mértékben számot adni és megemlékezni sem, az egykor történtekről. Mindez tovább nehezítette a cseh és a szlovák romák életét.

1997-ben Markus Pape a letyi koncentrációs táborról szóló, Nikdo vám nebude věřit (Senki nem hisz majd neked) című könyvében leírja, hogy a korábbi csehszlovák kutatások elutasítják a túlélők visszaemlékezéseit, amelyek beszámolnak a tábor parancsnoka és őrei által elkövetett kivégzésekről, gyilkosságokról, és nemi erőszakról.

Hetven évvel a történtek után Lety még mindig erős etnikai feszültségek terepe. Roma aktivisták demonstrációval reagáltak arra, amikor egy sertésüzemet telepítettek az egykori koncentrációs tábor határába, hangot adva annak a nézetnek, hogy ezzel a lépéssel megszentségtelenítik és meggyalázzák az áldozatok emlékét.

A sertésüzem – amely lassan egy évtizednyi vita és beváltatlan ígéretek dacára ma is ugyanott működik -, sokak számára szimbolizálja a csehek érzéseit saját roma honfitársaik iránt. A cseh hatóságok szerint, túl költséges lenne a sertésüzem áttelepítése, mások azzal érvelnek, hogy a döntés úgysem jelentene segítséget a romák számára.

Mindazonáltal, a múlt héten Nils Muiznieks, az Európai Bizottság emberi jogi biztosa a maga nevében elítélte a sertésfarm áttelepítésének késleltetését, és kizárt minden pénzügyi kifogást.

Lety Memorial

Lety Memorial

A litván emberi jogi aktivista úgy fogalmazott, hogy: „A költségvetési megfontolások nem írhatják felül az emberi méltóság tiszteletét. A sertésfarmot el kell távolítani és át kell gondolni, hogy milyen lépésekkel lehet tisztelegni az ott kivégzettek emléke előtt”. Hozzátette még, hogy: „A romák általános helyzetére jellemző a kirekesztés és a marginalizáció, és bőven van mit tenni a romagyűlölők ellen is””,

Bár Muiznieks nem említette konkrétan Csehországot nyilatkozatának második felében, ahol inkább Európa általános helyzetére utalt, de Csehország attitűdjét roma közösségei iránt, továbbra is szigorúan nyomon követi az európai közvélemény. Ami az integrációt, az egymás megbecsülését, és a népcsoportok közötti békét illeti, csak remélni lehet, hogy Csehország új köztársasági elnöke sikeresebb lesz, mint oly sok elődje volt.

Alastair Watt