A hazátlan gyűlölet Magyarországon

 

Idén, február 23-án, pontosan három éve annak, hogy Tatárszentgyörgyön életét vesztette Csorba Róbert és öt éves fia, Csorba Robika. Az ő brutális meggyilkolásuk az egyik epizódja annak a Romák elleni gyűlöletből fakadó bűncselekmény-sorozatnak, ami  2008-2009-ben végigsöpört Magyarországon.

Több, mint százötven megemlékezést tartottak. Romák és nem-Romák nem csak Magyarországon hanem Európa-szerte is közösen emlékeztek a tragédia áldozataira. Budapest VIII. kerületében, a Mátyás téren megközelítően 400 ember gyűlt össze, hogy tiszteletét tegye. A tömeg meghatódott tiszteletadása alatt dalok csendültek fel, versek és beszédek hangzottak el érzelmektől felfokozva.

Tiszteletadás a gyűlölet motiválta gyilkosságsorozat áldozatai előtt a Mátyás téren, Budapesten.

Nehéz megemeszténi, hogy három év elteltével még mindig nem született ítélet az elkövetőkkel szemben. A gyászolók továbbra is várnak az igazság szolgáltatására.

Magyarországon a faji indíttatású bűnözést a törvény meglehetősen szelektíven értelmezi. Jelenleg hosszabb büntetés jár azokért a bűncselekményekért, amiket az etnikai gyűlölet motivál. Úgy tűnik, hogy történtek lépések a kisebbségek védelmében, ám a gyakorlatban ez nem valósult meg.

A túlnyomó többsége azon vádlottaknak, akik ellen alkalmazzák a kisebbségek védelmében hozott jogszabályokat furcsa mód olyan Romák, akiket a magyar honfitársaik ellen elkövetett támadásokkal vádolnak.  E szabályok a diszkriminációs jogalkalmazás egy olyan vállfaját honosítja meg, amelyben a kisebbségi csoportokat, leginkább a Romákat még sebezhetőbbé teszi. Az elmúlt hétig sem volt ez másként, amikor egy kisebbség elleni bűneset kapcsán született ítélet, az áldozat egy afrikai sportoló volt.

A “cigány-bűnözés fogalma egy általánosan használt kifejezés napjaink Magyarországában. Ez jelentősen hozzájárul a cigányellenes érzelmek erősödéséhez, és egy olyan kultúra kialakulásához vezet, amiben igazolást nyer a Roma ember ellen elkövetett bűncselekmény.

Elemeztük a sorozatgyilkosságok elkövetésekor fennálló helyzetet Magyarországon. Amit találtunk: egy megfélemlített közösség az egyik oldalon és általános közöny a másikon. Az embertelen és megalázó információk ellenőrizhetetlen elterjedése jelentősen hozzájárul a kölcsönös gyűlölet és félelem kialakulásához, amely károsan hat a magyar lakosság egészére.

Csorba Máté, Robika testvére és Róbert fia, akivel a Romédia a gyilkosságok utóhatásáról készült " Közös akció, hogy épüljön a remény a gyűlölet motiválta bűnök ellen" című film forgatása során találkozott.

A helyzetet őszinte és tiszta egyszerűséggel ábrázolja Fliegauf Benedek Csak a szél című filmje, ami megjeleníti a sokak által nem látható mélyszegénységet Magyarországon. Ahogy Fliegauf bevezeti nézőit a Roma hétköznapok világába, egy olyan társadalmi trauma bontakozik ki, amivel nekünk, az összes Romának Magyarországon az utóbbi három évben együtt kell élnünk.

A társadalmunkat emlékeztetni kell arra, hogy azok, akik a kollektív bűnösség elvét, néhány bűncselekmény elkövetéséből az összes Romára kiterjesztik, azok voltaképp nem kevesebbet tesznek, mint egy hasonló bűcselekmény elkövetésére ösztönöznek.

Mindenkinek érdeke ebben az országban, hogy tiszta képet kapjon a közös jövőnkről és törekvéseinkről, hogy elismerjük a hibáinkat és emlékezzünk halottainkra.