Johann Trollmann: A Szinti Roma ökölvívó, aki a náci Németország ellen küzdött

Johann "Rukeli" Trollmann

A bokszról gyakran megoszlanak a vélemények. Néhányan az erő és tudás művészi formáját és megnyilvánulását látják benne, míg kritikusai a elvakult brutalitás kifejezéseként tekintenek rá.

Függetlenül a sport iránti érzelmektől, Johann Trollmann története egyike a hősi tragédiáknak.

Hannoverben 1907-ben született és nőtt el egy tizenegy gyermekes szinti családban a német város régi negyedében.

Trollmann már nyolc évesen nagy tehetségnek számított a szorítóban és hírneve csak erősödött ifjú korában, amely időszak alatt két hannoveri boksz klub a BC Heros Hannover és a BC Sparta Hannover-Linden növendéke volt.

Gyorsaság, mozgékonyság és váratlan erő jellemezte, amellyel Trollmann a „Rukeli” becenévvel vált ismertté, amely név a „ruk” azaz „fa” romani szóból ered.

Ellenfelei képtelenek voltak legyűrni „Rukeli”-t, így ebben az időszakban amatőrként négy regionális bajnokságot és az Észak-német bajnokságot is megnyerte.

1928-ban, úgy tűnt ő képviselheti Németországot a stockholmi olimpián, ám az állami hivatal megakadályozta szereplését, arra hivatkozva, hogy „stílusa nem elég német, inkább sárgás”.

Ez volt az első de korántsem az utolsó találkozása a rasszizmussal.

A rá jellemző kitartással és elszántággal Trollmann két év elteltével profi ökölvívó lett Berlinben, így lehetősége nyílt, hogy bizonyítsa tehetségét a német ökölvívó tekintélyek előtt.

Trollmann a ringben

Rukeli dinamikus hozzáállása és technikás stílusa rövidesen csodálók tömegeivel töltötte meg a lelátókat, köztük jelentős számban a szebbik nem képviselőivel.

1932-ben Trollmann-nak harminckét csodálatos küzdelme volt. Mégis – miközben klubja hírneve nőttön nőtt – ő egyre inkább nem-kívánatossá kezdett válni a fasiszta média számára, és a  „CIGÁNY A SZORÍTÓBAN” jelzővel gúnyolták.

Miután a zsidókat hivatalosan is eltiltották a sportoktól, a félnehézsúlyú bajnoki öv tulajdonos nélkül maradt, az akkori bajnok a zsidó származású Erich Seeling ugyanis elhagyta az országot.

Váratlanul, bár meglehetősen rossz körülmények között, Trollman a dicsőség kapujában találta magát, amikor Adolf Witt ellen léphetett szorítóba 1933. június 9-én a gazdátlan övért rendezett párviadalon.

Természetesen a küzdelem nem nélkülözte a politkai töltetet, amiben Witt játszotta az árja harcos szerepét, akinek nem jelenthet akadályt szinti ellenfele. Eközben azonban a „Fa” sem arra készült, hogy könnyen kidöntsék.

Valójában Trollmann hat meneten keresztül uralta a ringet, majd a helyi boksz szövetség elnöke, aki egyben a náci párt tagja is volt, elrendelte, hogy a bírák döntetlen eredményt hirdessenek.

A jelenévő tömeg közt azonban a szakértő közönség felháborodása akkora nyomást gyakorolt a bírákra, hogy azok kénytelenek voltak visszavonni a határozatukat és Trollmann-t nyilvánították győztesnek.

"Rukeli", amint gyakorol

A drámai siker egyszerre csalta az öröm és a bánat könnyeit az érzelmeivel is küzdelmet vívó Trollmann szemébe. Mialatt természetesen örült, hogy megnyerte a bajnoki címet,  apja (kép alul) elvesztése egy végzetes gyomorbetegség miatt mély szomorúsággal töltötte el.

Hitler közismerten nagy csodálója volt az ökölvívásnak és szívesebben látta volna ha a ringben a felsőbbrendű faj győzedelmeskedik főleg a zsidók, a romák és a szintik felett, így Trollmann diadalának látványa meglehetősen felizgatta a nácik vezérét.

Ezért talán nem is meglepő, hogy Trollmann regnálása igen rövid életű volt. Egy héttel a mérkőzés után a hatóságok közölték, hogy őt is megfosztották az övétől és ezt egyszerűen „gyalázatos magaviseletével” és „rossz ökölvívásával” indokolták.

Trollmann, balról a második, a háború előtt, Hannoverben

A következő hónapban, miután figyelmeztették, hogy változtasson extravagáns stílusán és ne táncoljon úgy mint egy cigány, Trollmann szőkére festette haját és testét liszttel fehérítette ki, majd ringbe szállt Gustav Elder ellen és szándékosan kikapott.

E vakmerő show által dacolt a német rezsimmel, de egyben utolsó mérkőzése is volt mint profi német ökölvívó.

A náci rezsim egyre erőteljesebben kívánta gyakorolni hatalmát, így a szintik 1938-ban ugyanabba a státuszba kerültek mint a zsidók, ami azt jelentette, hogy a koncentrációs táborok elkerülésének módját a sterilizációban jelölték ki számukra.

Ekkor Trollmann elkeseredett lépésre szánta el magát: úgy döntött elvál akkori nem-szinti feleségétől és aláveti magát a sterilizációnak, hogy eképp mentse meg hitvesét és kislányukat.

Munkaszolgálatosként 1939-ben behívót kapott a német hadseregbe és több országban is szolgált mielőtt faji okokból leszerelték 1942-ben.

Azon a nyáron Trollmann-t szülővárosában Hannoverben letartóztatták és elszállították Hamburgba a KZ Neuengamme-i koncentrációs táborba.

Itt hamar felismerte egy SS-es bokszbíró, aki elrendelte, hogy segítkezzen a német katonák kiképzésében, annak ellenére, hogy a gyötrelemes munkaszolgálat alatt Trollmann már csak törékeny árnyéka volt egykori önmagának.

Miután fogolytársai szövetkeztek, és Trollmann hamis halálhírét keltették, 1943-ban Wittenbergbe szállították, ám fényes bokszhírneve miatt hamarosan újra felfigyeltek rá.

Ez alkalommal már kénytelen volt kiállni a tábor egyik legmagasabb rangú tisztjével, Emil Cornelius-szal, és annak ellenére, hogy a náci bánásmód brutalitása ebben az évben hágott tetőfokára, Trollmann megnyerte a párviadalt.

Ez volt Rukeli utolsó szereplése mint harcos. Egy gyáva bosszú eredményeként a vesztes Cornelius mindenki szeme láttára ölte meg Trollmann-t míg a többi fogoly épp feladatait végezte a kényszemunka alatt.

Johann ’Rukeli’ Trollmann 1943 március 9-én mindössze 36 éves korában hunyt el. Egyik öccse szintén gyilkosság áldozata lett még négy hónappal korábban, Auschwitz-ban. A bánattal küszködő édesanyjuk, Fridirike (alul) 1946-ban halt meg Hannoverben.

Másik öccse, Albert „Benny” Trollmann, aki szintén lelkes ökölvívóként sokat tanult bátyjától, Johanntól, 1991-ben súlyos gyomorbetegségben hunyt el 78 évesen, Hannoverben.

Hetven évvel azután, hogy megnyerte a bajnoki címet, a családja túlélő tagjai, közöttük lánya Rita Vowe és nagyszerű unokaöccse, Manuel Trollmann kapták meg az alábbi képen látható bajnoki övet, ő pedig posztumusz felkerült a német félnehézsúlyú bajnokok hivatalos listájára.

Manuel Trollmann a kiváló unokaöcs és lánya Rita Vowe

2011 nyarán ideiglenes emlékművet állítottak Hannoverben és Berlinben. Az emlékmű neve 9841. Ez volt Trollmann azonosítószáma a Neuengamme-i fogolytáborban.

"9841"-es emlékmű

Az alkotók (A Bewegung Nurr és Florian Gopfert) szerint a ferde emlékmű azt a küzdelmet szimbolizálja, amivel a nagy bokszolónak az élete során kellett szembenézni, amikor emberi méltósága ellen a náci rezsim, a diszkrimináció és a terror eszközét alkalmazta.

 

A Romédia Alapítvány hamarosan elindítja „A Requiem Auschwitz-ért” elnevezésű projektjét, ami egy nagyszabású európai rendezvénysorozat része. A kezdeményezés arra vállalkozik, hogy felhívjai a figyelmet a romák szenvedéseire a genocídium idején.

Ennek a sokoldalú erőfeszítésnek az a célja, hogy az oktatás és a kultúra eszközeinek használatával újra összekösse Európa Roma és Szinti lakosságát a holokauszt örökségével és ezáltal elősegítse a nagyobb megértést és toleranciát velük szemben, valamint hozzásegítse őket, hogy kezelni tudják azon kihívásokat, amikkel szembe kell nézniük napjainkban.

A projekt nemzetközi partnerei:

ALFA Foundation/International Gypsy Festival (Hollandia), Romano Kher National Centre (Románia) for Roma Culture, Philarmonischer Verein der Sinti und Roma (Németország), Slovo 21 (Cseh Köztársaság), Roma People Association (Lengyelország) and the Romedia Foundation (Magyarország).

További információért klikkelj az alábbi linkre: http://www.requiemforauschwitz.eu/

Szerző: Alastair Watt

Fordította: Molnár Csaba